Szaúd-Arábia: egy teljesen másfajta civilizáció, egy teljesen más világ. Ha férfinak születsz, mindent megkaphatsz, ha nőnek, csak fájdalom vár rád. Nemrégiben ebben a titokzatos országban járt Körösi Norbert, aki most megosztja velünk élményeit.Mindenképpen a gazdagság. Az emberek nem is nagyon dolgoznak, hatalmas paloták emelkednek ki a városból. Gyönyörű nyugati autókat láttunk, semmiképp nem mennék vissza ebbe a szörnyű országba.
A dinoszauruszok
A földi létnek vannak olyan talányai, amelyek még megfejtésre várnak, s annál nehezebb megtalálni rájuk a választ, minél messzebb kerülünk a problémától térben és időben. Az egyik ilyen érdekes felvetés az evolúció és a kihálás kérdésköre, s ezen belül is a dinoszauruszok eltűnése. A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy mi is pusztíthatta ki az óriási őshüllőket. A tudomány álláspontja nem egységes, rengeteg elmélet született a kérdés megválaszolására, néhány közülük homlokegyenest ellentéte egymásnakA legtöbben egy hatalmas üstökös becsapódása mellet voksolnak, de ennek hatása a kihalásra már a vitás kérdések körébe tartozik. Egyesek szerint a levegő az üvegházhatás miatt felmelegedett, s ez olyan kémiai folyamatokat idézett elő, melyek az ózonréteg ritkulásához vezettek, s ezáltal nőtt az UV sugárzás, mely megölte az élőlényeket. Nehéz viszont megmagyarázni miért csak bizonyos fajok faltak ki (tengeri moszatok, úszó puhatestűek, szárazföldi nyitvatermő növények jelentős része).
A másik teória a becsapódás miatt lehűlő levegő, melyre a fejletlen hőszabályozó-rendszerű dinoszauruszok nem voltak felkészülve. A nagytestű növényevők hőmérséklete annyira lecsökkent, hogy nem tudtak mozogni, s ezáltal táplálkozni sem. Velük együtt pedig eltűntek a ragadozó fajok is, így adva teret az emlősök fejlődésének.Épp az emlősökhöz kapcsolódik egy harmadik elmélet is, mely szerint az emlősök versenyezni kezdtek az őshüllőkkel a táplálékért és élőhelyért, s megdézsmálták a dinoszauruszok tojásai is, ezzel kipusztítva azokat. Ez az elképzelés azonban gyenge lábakon áll: a dinoszauruszokkal egyidőben nem éltek nagyobb emlősök, melyek jelentős kártokozhattak volna az őshüllőknek, és a tojások fosztogatása sem lett volna elegendő ok akár csak egy faj kihalásához.
A megoldás tehát még várat magára. De ki tudja, talán holnap felbukkan egy olyan lelet, mely mindent lesöprő bizonyítékkal szolgál arra nézve, mi is volt a valódi oka az őshüllők kihalásának, mely megnyitotta a további fejlődés útját.
In-team
- Mi az a PMS?A PMS, vagyis a premenstruációs szindróma azokat a tüneteket jelenti együttesen, amelyeket némely lány vagy nő a vérzés előtt, alatt tapasztal. Ezeket a tüneteket a hormonszintek változása okozza. Ezek közé tartozik a fejfájás, derékfájás, ételek megkívánása, depresszió, változékony hangulat, a mell érzékenysége, felfúvódottság, hízás, izületi fájdalmak és az általános kimerültség, valamint a pattanások is begyulladhatnak. Ezen tünetek enyhítésére többek között az alábbiakat teheted: szokj rá a rendszeres testedzésre, ne igyál koffeintartalmú italokat és üdítőitalokat, és kerüld a túlzott sófogyasztást. Továbbá az orvos is javasolhat ezen tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszereket.
- Miért lesz némelyik nő érzékenyebb a menstruáció előtt és alatt?
A menstruációs ciklust szabályzó hormonok változó szintje hangulatváltozásokat okoz. Ezeket a változásokat egyes lányok és nők jobban megérzik. A helyes egészségügyi szokások - sok pihenés, testmozgás - segítenek, hogy jobban érezd magad.
- Mi okozza a menstruáció előtti és alatti derékfájást?
Derékfájást a rossz testtartás, vagy a méhben felgyülemlett vér is okozhat. A rendszeresen végzett testgyakorlatok valószínűleg segítenek a derékfájás enyhítésében.
- Hogyan készülhetsz fel az első menstruációdra, ha nem tudod, mikor fog megérkezni?
Hordj magadnál tampont vagy betétet, vagy tarts néhányat a táskádban, hogy az iskolában mindig legyen nálad egy megfelelő alapkészlet. Mivel a tampon kicsi, könnyen elfér a tárcádban is. Ha váratlanul ér a dolog, ne légy szégyenlős - kérdezd meg egy barátnődet, van-e nála betét vagy tampon. Az iskolaorvos, vagy a testnevelés-tanárnőd is segíthet.
- Lehet sportolni a menstruáció idején?
A menstruáció normális, egészséges része a női létnek. Akár betétet, akár tampont használsz, nyugodtan sportolhatsz és tornászhatsz. Egy kis testmozgás nem befolyásolja a vérzés mennyiségét vagy a menstruáció hosszúságát. Sőt rendszerint segít a menstruációs görcs enyhítésében. Mivel a testmozgás fontos része az egészséges életnek, naponta kellene tornásznod. Ugyanakkor az intenzív testmozgás - például a maratoni futásra való edzések - a menstruációs vérzések elmaradását, amenorrheát okozhatnak.
- Lehet menstruáció idején úszni?
Igen. A tampon lehetővé tette, hogy menstruáció idején is lehessen úszni, mivel a vér a testen belül szívódik fel a tamponba. Ha betétet viselsz, nem javasoljuk az úszást.
- Lehet forró fürdőt venni menstruáció idején?
A menstruáció idején igen fontos, hogy tisztán és üdén tartsd magad. Egy forró fürdő vagy zuhany remek ötlet - sőt segíthet a görcsök idején, vagy csak úgy, lazításként. A legtöbb nő tampont visel, ha menstruációjuk idején egy hosszú, forró fürdőt szeretnének venni.
Amerikai psycho
Normális esetben ha az ember azt hallja, hogy elamerikanizálódás, a kultúrához való viszonyától, nemzeti vérmérsékletétől esetleg politikai hovatartozásától függően vagy azért hálás a sorsnak, mert ismeri Jimmy Hendrixet, vagy azért dühös, mert a sok Bruce Willis miatt már azt se tudni, hogy hol lakott itt Vörösmarty Mihály, vagy örül, mert a keménykalap helyén ma már baseballsapka nő, vagy szomorú, hogy a gulyás helyett hamburger a menő, de biztosan nem kezd el azon agyalni, vajon elég hatásos lenne-e cirka 10.000 ártatlan embert brutálisan a túlvilágra küldeni, csak hogy ezzel megállítsák a számukra nem tetsző folyamatot.
Normális esetben az embernek a globalizációról felrémlik néhány fanatikus tüntető, egy-két mulatságos képsor tortával jól pofán vágott politikusokról, meg egyes szélsőségek ijesztő megnyilatkozásai, amit már nem tart olyan mulatságosnak, és bár úgy látja, ezek bármire képesek, hiszi, ez a bármi sose fog eljönni.
Normális esetben ha az ember azt a nevet olvassa az újságban, hogy Oszama bin Laden, unott mozdulattal lapoz tovább, és még csak arra sem veszi magának a fáradtságot, hogy átgondolja, most valakiről vagy valamiről van szó? lévén felőle ez a kiejthetetlen akármi éppúgy lehet Marokkó legnagyobb hegysége, mint a dél-amerikai sorozatok ünnepelt színésznője.
Normális esetben az ember nem foglalkozik Oszama bin Ladennel.
Normális esetben ha az ember azt hallja, hogy elmaradtak Amerikában a baseballmeccsek, hogy az összes közintézményen ki van tűzve a fekete zászló, hogy Bush és Clinton, Orbán és Medgyessi egy véleményen van, hogy egy pénteki nap három percre teljesen elnémul a város és arról hall, hogy a United Airlines 93-as járatának utasai hősökké lettek, mert önként meghaltak, és egyre azt figyeli, Bethlen János és Baló György mit fordít a CNN-ről (és nincs kedve nevetni a félrefordításokon és nyelvbotlásokon), és ha mindezt egy nap alatt éli át, rájön: mindez már nagyon messze van attól, ami normális eset. Mert normális esetben még ma is állna a World Trade Center két tornya.
Buzai Csaba
"Nincs sok esély egy újabb támadásra"
A kegyetlen terrortámadás után sikerült elérnem interneten egy régi, jó ismerősömet, aki a második becsapódást élőben látta. Őt kérdeztem a borzalmakról, az emberek reakcióiról.Fizel Nikolett
Megkérdeztük olvasóinkat...
A hír, hogy a World Trade Center ikertornya összeomlott, miután két eltérített személyszállító repülőgép belerepült, sokkolta az embereket és a közvéleményt. Szinte mindenkinek megvan a saját véleménye a történtekről és azok következményeiről. Erről érdeklődött lapunk is az orosházi fiatalok körében.
Ezeken kívül még több véleményt is meghallgattunk. Sokan gondolták úgy (bár neveiket nem vállalták), hogy elítélik ugyan az áldozatok értelmetlen halálát, de szerintük Amerika kiprovokálta ezt a támadást azzal, hogy korábban beavatkozott más országok belügyeibe.
Mint láthatjuk az egyes vélemények más-más nézőpontból mutatják be az amerikai tragédiát, de azért az mindenesetre elgondolkodtató,hogy az elmúlt évek szintén sok áldozatot követelő katasztrófái mellett miért pont az amerikai események keltettek ekkora visszhangot szerte a világban?...
Mészáros Éva
A terrorizmusról
Szeptember 11. Sosem felejtjük el ezt a napot.
Következő összeállításunk is erről szól. Természetesen a Mé-diák diáklap szerkesztősége is együtt érez az amerikai áldozatok hozzátartozóival.
Az Iszlám és a keresztény civilizáció ellentéte rendkívül régre nyúlik vissza. Az arabok, akik magukat Ábrahám (Ibrahim) leszármazottainak tekintik, kibékíthetetlen ellenségeiknek tartják a zsidókat, és rajtuk keresztül a keresztény civilizációt is. A történet szerint őseiket a zsidók a sivatagba száműzték, a biztos halálra ítélve. Ez az ellentét hol kiújult, hol pedig már-már elhalt. Napjainkban a konfliktus sokkal prózaibb, csak részben vallási, inkább gazdasági jellegű. A második világháború után a szövetségesek lehetővé tették egy kicsiny zsidó állam, Izrael létrejöttét, ami 80 millió arab haragját váltotta ki. A britek kivonulása után a zsidó államot a környező országok azonnal megtámadták, de a koncentrált támadás elkeseredett állóháborúba torkolt, és a tűzszünet is csak a frontvonalakat betonozta be. Az ezt követő több arab támadás sikertelensége, amely Izrael területeinek megnövekedését is eredményezte, Egyiptomot, Szíriát, és a többi környező muzulmán országot arra késztette, hogy a Szovjetunióban keressen erős szövetségest. Izraelt azonban, mivel egyre jobban élvezte az Egyesült Államok támogatását, képtelenek voltak legyőzni, így az ott élő arabok a nyílt frontális harc helyett egyre inkább a gerillajellegű harcmodort vették fel. Vallási elveket magukénak valló szélsőséges militarista szervezetek alakultak, amelyek élvezték az olajból egyre gazdagodó Közel-keleti országok kormányainak támogatását is. Ezek a csoportok nem tettek különbséget katonai vagy civil célpontok között, a cél Izrael szétzilálása, és végül teljes megsemmisítése. A Szovjetunió gyengülése, és a Közel-keletről való jelentős visszavonulása az olajra éhes USA egyre erősebb befolyását eredményezte a térségben. Izrael tűzszünetet, majd békét kötött az arab antiszemitizmus zászlóshajójával, Egyiptommal, majd más iszlám országokkal is. Az ősi ellentétet nem lehetett azonban semmissé tenni. A terrorista szervezetek haragja a zsidók mellet, az őket támogató, és a térségre egyre erősebb gazdasági befolyást gyakorló Egyesült Államok ellen is irányult. Az elnyomott, és könnyen fanatizálható iszlám lakosság jelentős része szent célnak tekinti gyakorlatilag az összes "hitetlen" kiirtását, akár a legkegyetlenebb eszközökkel is. Mivel napjainkban a terrorizmust támogató országokat a legsúlyosabb szankciókkal, sőt kemény katonai csapásokkal sújtják, a támogatók egyre inkább más rétegekből kerülnek ki. Több, olajból, kábítószerből, és más nagyvállalkozásokból hihetetlen gazdagságra szert tévő magánszemélyek támogatják az álltaluk szent ügynek nyilvánított terrort, óriási pénzeket áldozva egy-egy támadás kivitelezésére. Ma, a New York-i Világkereskedelmi Központ és a Pentagon elleni megdöbbentő merénylet után, Oszama Bin Laden a legismertebb közülük. Ez a támadás, a rengeteg emberáldozat ellenére is inkább jelzés, mint egyszerű mészárlás, hiszen sokkal több emberáldozatot követelt volna három atomerőmű felrobbantása. A támadók a Világkereskedelmi Központnál az amerikai gazdaságot, a Pentagonnál a katonai hatalmat, a Camp David-nél megkísérelt, de meghiúsított merényletben pedig az iszlám egység elárulását támadták. (Camp David-ben írt alá békeszerződést Izrael, és Egyiptom küldötte) Bin Laden és hívei új mércét állítottak a terrorizmusnak, ezentúl már számolni kell az ehhez hasonló nagy tömegeket célzó támadásokkal is. Az önnön korlátjai közé szorult civilizációnk egyetlen esélye a terrorizmus teljes felszámolása. Az Egyesült Államok tízéves háborúra számít…
Kaczkó Ádám
Japán
Japánt olyan országnak tartják, amely még mindig a múltban él. Azt is mondják, hogy a világ egyik legmodernebb országa. Mindkét állítás tartalmaz igazságot, hiszen a múlt, a jelen és a jövő rövid idő elteltével átfedésbe kerültek.A tea szertartás
A "cha no yu"-t azaz a teaivás szertartását Japán Kínától vette át, majd a XVI. Században Sen no Rukyu mester tökéletesítette. A teaivás szertartását úgy határozhatnánk meg, mint a japánok tipikus látványos időtöltését. Egy különleges zöld tea fajta, a "matcha" felszolgálásából és fogyasztásából áll, de valójában sokkal több ennél. A szertartás a Zen buddhizmus hatására született, célja a lélek megtisztulása és a természettel való egyesülése volt. A japánok számára a teaivás szertartása egyfajta szellemi fegyelmet testesít meg a "wabi" elérése érdekében, ugyanakkor egy rituálé is, amelyben az egyszerűség és a könnyedség együttesen alkot művészetet. A "wabi" az a tetszetős morális alapelv, amely egy nyugodt, nem sietős, az anyagi gondoktól mentes élet gyönyöreit kínálja, illetve az egyszerű szerény szépséget, a szegénység tisztességes tudatát és a békés lelkiállapotot hangsúlyozza.
A japán iskolarendszer
Japánban mindig is nagy figyelmet szenteltek az oktatásnak. 1868-as Meji megújulást követően egy modern oktatási rendszert vezettek be Japánban, junior és általános iskolák országszerte történő megnyitásával. A kötelező oktatás 1900 óta ingyenes, amikor is a gyermekek több mint 90 %-a járt iskolába. A törvények ma mindenki számára lehetővé teszik a tanulást, nem engedélyeznek semmilyen fajta megkülönböztetést nemre, fajra, társadalmi osztályra, háttérre vagy családra való tekintettel. A japán iskolarendszer öt szintből áll: Junior iskola (egytől három évig), általános iskola (hat év), alsó tagozatos iskola (három év), középiskola (három év) és egyetem (általában négy év). Léteznek ezen kívül szakiskolák, úgynevezett "junior főiskolák" is két- és hároméves tanfolyamokkal. A legtöbb gyermek Japánban 18 éves koráig tanul. Egy átlagos iskolai nap rendszerint 8.30-kor kezdődik és délután 3 órakor ér véget. Sok tanuló marad az iskolában délután 5-6 óráig, hogy különböző sporttevékenységekben, vagy zeneórán, stb. vegyen részt. A kultúrára és oktatásra fordított rendkívüli figyelemmel magyarázható a Japánban megjelenő napilapok igen magas száma. Sokuk naponta két kiadást, ezenfelül magazinokat és könyveket is megjelentet, olyan sokat, hogy Japánt az "olvasók országának" is nevezhetnénk.
A nők szerepe a társadalomban
A II. Világháború előtt a japánok többsége hatalmas, két-három generációt felölelő családokban élt. A nőknek a társadalomban és a családokban egyaránt alárendelt szerepük volt. Ki voltak téve apjuk hatalmának és döntéseinek, majd házasságukat követően szót kellett fogadniuk férjüknek, otthon anyósuk felügyelete alatt kellett dolgozniuk és a gyermekek gondozásán túl a családi teendőkben is segédkezniük kellett. Nem vállalhattak hivatalos szerepeket, nem örökölhettek tulajdont és nem is szavazhattak. A II. Világháború után Japánban a világ többi részéhez hasonlóan, jelentősen javult a nők helyzete. Szavazati jogot szereztek, és egyenrangúak lettek. Japán gyors gazdasági fejlődése változásokat eredményezett a családok életében is. A csak szülőkből és gyermekekből álló családok száma ugrásszerűen növekedett, míg a születések száma csökkent. Ez azt jelenti, hogy a korábban a házimunka által lekötött férjezett asszonyoknak sokkal több szabadidő állt rendelkezésükre. Manapság egyre több házas asszony keres munkát, iratkozik be egyetemi tanfolyamokra, fog bele különböző hobbikba, vagy netán vesz részt a politikai és kulturális életben.
Színház: Az ősi japán művészet
Japán színházi hagyományait eredetisége és kifejezőkészsége teszi egyedülállóvá. A japán dráma művészetét két kategóriába sorolhatjuk: a "kabuki", illetve a "noh" színház. A "noh" színház a japán drámaművészet legősibb formája, amely szavalásból, táncolásból, éneklésből és zenéből áll. Születése a XIV. századra tehető, két kivételesen tehetséges művész: a színész és drámaíró Kan'ami és fia Zeami munkássága nyomán. A legendákból, történelemből és irodalomból vett drámák az uralkodó iránti hódolatot, a feudális értékeket, illetve az anyai szeretetet magasztalják. A darabok főszereplői istenek, buddhista szerzetesek, szellemek és démonok. A színészek, valamennyien férfiak, aprólékosan kidolgozott maszkokat és kosztümöket viselnek. A darabokat egy különleges, fából készült színpadon adják elő. A szereplőket egy hat-nyolctagú kórus, valamint egy három különböző méretű tamburinból és egy furulyásból álló zenekar kíséri. A hagyományt a négy híres Noh iskola színészei tartják életben, amelyek közül a legfontosabb az egyenesen Zeamitól származtatott Kanze iskola.
Japán közmondások
Az emberi lét egy, a szélben libegő gyertya.
Az értelem a beszélgetés fűszere.
A bölcs harmóniában él másokkal, még ha azok véleménye eltérő is, a bolond az azonos véleményen lévőkkel sincs harmóniában.
Az udvariasság eltúlzása már hízelgés.
Tanulni gondolkodás nélkül sötétséget, gondolkodni tanulás nélkül veszélyt jelent.
Nincs jobb tükör egy régi barátnál.
Fizel Nikolett
Az adventisták
Az adventisták folyamatosan, több mint 100 éve gyakorolják ezt az életformát, figyelemre méltó eredménnyel. Szokásaik hatásai, a jobb egészséget és a magasabb életkort illetően, annyira nevezetesek, hogy magukra vonták a világ kutatóinak figyelmét. Az adventisták egészségéről a legtekintélyesebb tudományos folyóiratok tanulmányokat közöltek. A mai napig, a népességnek erről az egyedülálló csoportjától, több különböző népcsoporttal és kultúrával összehasonlítva, több mint 150 tudományos tanulmány készült. Mindezekben a tanulmányokban megállapítják, hogy az adventisták az átlag népességhez képest jobb egészségnek örvendenek:
- kevesebb infarktus (45 %-kal kevesebb, mint a népességnél általában)
- kevesebb rákos eset, úgy tüdő- (dohányzástól való tartózkodással magyarázható tény), mint a gyomor- vagy a vastagbélrák (ami közvetlen kapcsolatban lehet a húsban szegény, vagy húsmentes étrenddel).
Különös, hogy az adventisták között kevesebb az emlő -, a prosztata- és más szervi rákos eset is, ami nincs közvetlen kapcsolatban a szokásokkal vagy a táplálkozással. Ebből is látszik, hogy az étrendi megelőzés és az egészséges életmód hatása befolyással van az egész szervezetre, és nem csak egyes szervekre.
Érdekes tényként említhető, hogy mindez a világ járvány- és közegészségügyi szakembereinek figyelmét is magára vonta. Annyira, hogy még olyan tekintélyes szervezetek, mint az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Szervezete és Nemzeti Rák Intézete is dollármilliókat fordított az adventista népesség egészségének tanulmányozására. Ezeket a hivatalos szervezeteket az ilyen tanulmányokban az vezeti, hogy alkalmazzák a népesség más részénél azokat az élet - és táplálkozási szokásokat, amelyek az adventistáknak oly sok előnyt jelentenek.
Mi alapján?
Sok kutató kérdezte: Mi alapján fogadták el az adventisták ezeket az egészséges életszokásokat? Milyen indok vezette őket erre?
Először is abból indultak ki, amit Mózes első könyvében olvashatunk arról, hogy Isten az embert vegetáriánusnak teremtette. A gabona és a gyümölcs volt az első rendelkezésre álló étel az emberi faj számára. Bizonyára az a táplálék felel meg a legjobban szükségleteinknek, amit a Teremtő kezdetben az embernek adott, mondják az adventisták. Úgy tűnik, hogy nem nélkülözik az igazságot ebben, mivel olyan jelentős szervezetek is, mint az Európai Közösség "gyümölcs, saláta és a friss zöldség, valamint a magas rosttartalmú gabonafélék" fogyasztását ajánlják. Ahogy a táplálkozás területén a kutatások előrehaladnak, egyre világosabbá válik a növényi étrendhez - gyümölcs, gabonafélék és zöldségek - való visszatérés szükségessége. Ez pontosan az a fajta táplálkozás, ami ma a legtöbb halálozást okozó megbetegedések, a szívbántalmak és a rák megelőzésére ajánlanak a nyugati országokban.
Ezenkívül az anatómiai tanulmányok is megerősítik azt a tényt, hogy az ember emésztőrendszere inkább hasonlít a növényevő állatokéhoz, mint a húsevőkéhez. Az ember alapvetően, anatómiai és fiziológiai szempontból nézve növényevésre van tervezve, noha alkalmazkodóképessége lehetővé teszi a hús megemésztését és feldolgozását is. Másodszor, az adventisták egyetértenek Pál apostol kijelentésével:
"Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek lévő Szentlélek temploma, és ezért nem magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben"
Mint hívő emberek úgy gondolják, hogy testük nem az evolúciós véletlen gyümölcse, nem az evolúció nyomán jött létre, hanem Isten ajándéka. Meg vannak győződve arról, hogy kötelességük vigyázni rá, és tisztelni, mint a szerető Isten páratlan és csodálatos művét.
Az adventisták számára nyilvánvaló, hogy a jó egészség nem a véletlen eredménye, hanem a természet törvényeinek tiszteletéből ered, amiket a Legfőbb Lény hozott létre, és amiket ismerünk is, hála az anatómia és az emberi élettan tudományának.
Korim Olga
A DIÁKJOGI CHARTA
A DIÁKJOGI CHARTA SZÖVEGE
Minden embernek joga, hogy megismerje a természetet, a társadalmat és önmagát, mindent, amit tudni lehet, s joga, hogy a világ részeként mindezt formálja. Az emberiség újabb és újabb nemzedékei nem nélkülözhetik az elődeik által felhalmozott tapasztalatot és tudást. Ezért az emberek saját jól felfogott érdekeik és közös családi és társadalmi - szándékaik által vezéreltetve iskolát alapítanak és működtetnek, megteremtve és megőrizve ezáltal a diákság intézményét.A diák legfőbb joga a neki megfelelő tanuláshoz való jog, a tudás, az ismeretek, a készségek és a képességek megszerzésének joga, ami nem érvényesülhet az erre felkészült nevelők, tanítók, tanárok tanítási kötelezettségének teljesítése nélkül, még akkor sem, ha a társadalomban megnő a társas öntevékenység és az iskolán kívüli ismeretközvetítő szerepe a tanulásban.
Az eredményes együttműködés záloga, hogy az intézményben vagy az intézmény szervezésében megvalósuló együttlét során mindenki kedvét lelje a közös tevékenységben, jól érezze magát az iskolában és az iskolán kívül egyaránt, és cselekedjék ennek érdekében.
A demokrácia torzul, ha az iskola nem demokratikusan működik. Az iskola hivatása és célja kétségessé válik, ha a diákot jogaitól megfosztják, vagy azok érvényesítésében akadályozzák.
A Diákjogi Charta közreadja a diákjogokról megszerzett és eddig felhalmozott tudás összefoglalását. A csatlakozók eltökéltsége közös abban, hogy saját gyakorlatukkal megerősítsék és érvényesítsék mindezt.
A Diákjogi Charta a diákjogok értelmezésében az egyetemesség, a feltétlenség, az egyenlőség és az elidegeníthetetlenség alapján áll. Amennyiben a Diákjogi Charta értelmezésének és alkalmazásának tekintetében vita támad, a diákjogokat mindig kiterjesztően, a diák számára kedvezően kell értelmezni és alkalmazni. A Diákjogi Chartához csatlakozók kijelentve, hogy elismerik és jelen törekvéseik előzményének tekintik a diákjogok érdekében tett erőfeszítéseket; felismerve, hogy a diákok jogainak érvényesülése útjából minden akadályt el kell hárítani, s e jogok csak akkor érvényesíthető, ha egyértelművé válik, hogy kiknek kell kötelezettségeket vállalniuk a diákjogok érvényesítése érdekében; kinyilvánítva, hogy ennek érdekében készek minden lehetséges és méltányos eszközt igénybe venni, beleértve annak kezdeményezését is, hogy a diákjogok érvényesülését garantáló kötelezettségek megszegése ne maradjon büntetlenül; elfogadva, hogy a diákok jogainak érvényesítése csak szilárd elvi megfontolások és minden körülményt tekintetbe vevő eljárási szabályok alapján lehet sikeres, amelyeket az érintetteknek kellö mértékben ismerniük kell, s e szabályok keretei között kell együttműködniük; vállalva, hogy szövetségesüknek tekintenek mindenkit, aki az emberi mél tósághoz való egyenlő jog elvének érvényesítésével egyetért és ennek törvényes eszközeit elfogadja annak tudatában, hogy az iskola más szereplőinek is tiszteletben tartandó jogai vannak; hangsúlyozva, hogy a Diákjogi Charta nem jogszabály, tehát az abban meg határozott jogok nem érintik közvetlenül azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket jogszabály, illetve az intézmény 6. cikk szerinti szabályai a diákokra és másokra meghatároznak; az itt következőkben fogalmazzák meg a diákok jogait.
I. rész
1. cikk
A Diákjogi Charta a diákok jogainak áttekintő összefoglalása. A Diákjogi Chartában meghatározottak összhangban állanak
- az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának,
- a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának,
- a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, - a Gyermek Jogairól Szóló Egyezménynek,
- az Oktatásban Alkalmazott Megkülönböztetés Elleni Küzdelemről Szóló Egyezménynek, valamint
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának
szellemével, elveikben és megfogalmazásukban ezeket és csakis ezeket tartják irányadóknak.
2. cikk
A Diákjogi Chartában foglaltak ugyanakkor arra irányulnak, hogy a magyar jog rendszerben változást érjenek el mindazon szabályok tekintetében, amelyeket nem az 1. cikkben meghatározott jogi normák állapítanak meg vagy nincsenek összhangban az l. cikkben meghatározottakban deklarált előírásokkal.
3. cikk
A diák jogainak következetes érvényesülése önmagában is érték: a legfőbb biztosíték és erkölcsi alap arra, hogy az ennek megfelelő magatartást mindenki ön magától és másoktól is elvárja. Arra kell törekedni, hogy a diákok kötelezettségei ebben a vonatkozásban ne jelenthessenek mást, mint a diákjogok tiszteletben tartásának saját maguktól történő megkövetelését és másoktól való elvárását.
4. cikk
A Diákjogi Charta vonatkozik mindazon intézményekre, amelyekben a tankötelezettség teljesíthető, illetve alap-, szakmai vagy érettségi vizsga tehető, beleértve
a) a kollégiumot, a diákotthont,
b) az intézmény azon tevékenységi formáit, amelyek az intézmény épületén kívül valósulnak meg, továbbá
c) az intézmény épületéből vagy a diák otthonából e tevékenységi formák meg valósulásának helyszínére, onnan az intézmény épületébe vagy a diák otthonába, valamint a diák otthonából az intézmény épületébe való utazást vagy közlekedését is.
5. cikk
A Diákjogi Charta alkalmazásában diák az az általában kiskorú és általában tizennyolcadik életévét be nem töltött személy, aki tanulói jogviszonyban vagy kollégiumi, diákotthoni tagsági viszonyban áll az intézménnyel.
6. cikk
A Diákjogi Charta alkalmazásában az intézmény szabályai olyan és csak olyan írásba foglalt szabályok, amelyek
a) jogszabálynak megfelelően jönnek létre;
b) nem mondanak ellent magasabb szintű jogi normának és ahhoz képest a jogok tekintetében nem szűkítő tartalmúak; továbbá amelyek megfelelnek azon követelményeknek, hogy a szabályok alkotója
c) megismerteti az érintettekkel a szabályalkotás eljárásának rendjét;
d) biztosítja az érintettek beleszólási jogának érvényesülését a szabályalkotás során;
e) biztosítja az érintettek számára azt a jogot, hogy kollektív jogaikat érvényesítve fellépjenek a számukra elfogadhatatlan szabályozási elemekkel és eljárási módokkal szemben;
f) ezeket közzéteszi.
A Diákjogi Charta alkalmazásában nem minősül intézményi szabálynak az, amelynek tartalma esetenként, egyedi vagy egyéni értelmezésekkel állapítható csak meg.
7. cikk
A Diákjogi Charta alkalmazásában diákképviselő a diák egyéni vagy kollektív jogainak képviseletével, érvényesítésével megbízott természetes vagy jogi személy vagy más szervezet. A diákképviselőt a diák vagy a közösség saját döntése alapján bízza meg.
A diák egyéni jogai
8. cikk
A diákot nem érheti hátrányos megkülönböztetés semmilyen okból, amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya és a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény az állampolgári jogegyenlőséget és a gyerekek jogegyenlőségét sértő különbségtételnek minősít, így különösen faj, bőrszín, nem, nyelv, kor, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származás, vagyoni helyzet, cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága, születési helyzet, jogainak gyakorlása miatt. Ebből a szempontból hátrányos megkülönböztetésnek minősül az is, ha nem közvetlenül a diák személyén, hanem törvényes képviselőjén, hozzátartozóján, diákképviselőjén vagy más személyen, közösségen, szervezeten keresztül, illetve családi vagy egyéb állapota (terhesség, nemi fertőző betegség) miatt éri az előzőekben tiltott hátrányos megkülönböztetés.
9. cikk
A diák jogait csak meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek mások jogainak és jó hírnevének, az állam biztonságának, a közrend, a közegészségügy vagy a közerkölcs védelmének érdekében szükségesek. A diáknak joga van a védelemre jogainak megsértése vagy a jogaival összefüggő kötelezettségek elmulasztása esetén.
10. cikk
A diákot megilleti olyan gondoskodás, figyelem és törődés, amely a diák ügyeinek intézése és eldöntése során elsősorban a diák mint gyermek mindenek felett álló érdekét veszi figyelembe. E szabály alkalmazása során a diák érdekei alatt nem kizárólag az általa vagy a diákképviselő által megfogalmazott érdekeket kell érteni, s figyelembe vétele során másodlagosnak kell tekinteni minden egyéb érdeket, de különösen az intézményi, nevelőtestületi, önkormányzati, helyi, területi, pénzügyi, oktatáspolitikai, kormányzati, közigazgatási, ágazati, pártpolitikai, egyházi, valamint bármiféle presztízs érdeket.
10/A cikk
A mindennapos speciális ellátást nem igénylő fogyatékos diákot megilleti az integrált oktatásban való részvétel joga. Ehhez biztosítani kell minden olyan speciális feltételt, amely lehetővé teszi, hogy e diák társaival, azonos eséllyel élhessen jogaival.
11. cikk
A diáknak joga van arra, hogy természetes szükségét az iskolában bármikor elvégezhesse, hogy ne legyen kitéve mások által előidézett egészségkárosító hatásoknak és erre irányuló kezdeményezéseknek. Az intézmény ebben a körben a 6. cikk szerinti intézményi szabályokkal biztosítja a diák egészséghez, tisztálkodáshoz és egészséges környezethez való jogát, illetve azt, hogy megkapja a megfelelő tájékoztatást az egészségét károsító hatásokról.
12. cikk
A diáknak joga van a neki megfelelő időtartamú pihenésre, játékra és szórakozás ra. E jogát nem csorbíthatja a kötelező intézményi foglalkozások jogszabályban és a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban megállapítandó időtartama. A kötelező intézményi foglalkozások közötti szünet eltöltésének módjáról jogszabály vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályok keretei között a diák szabadon rendelkezik.
13. cikk
Az intézmény nem jogosult a diák szülői felügyeletével, elhelyezésével, szülei és hozzátartozói irányában történő kapcsolattartásával összefüggő kérdésekben dönteni. A diáknak joga van a 6. cikk szerinti intézményi szabályok keretei között mindkét szülőjével személyes kapcsolatot és közvetlen érintkezést fenntartani. Az intézmény ezt csak a szülői felügyelet megszüntetése vagy azonnali intézkedést igénylő sürgős szükség esetében akadályozhatja meg; ezekben az esetekben azonban a diák védelme érdekében minden szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tenni lehetőség szerint az érintett diák véleményének ismeretében.
14. cikk
A diáknak joga van saját családjának, környezetének és más közösségének hagyományait, szokásait megismerni és ismertetni. A diáknak joga van ezeket terjeszteni és gyakorolni is, ha ezzel nem sért jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokat.
15. cikk
A diáknak joga van az intézményben állampolgárságának, nevének, családi kapcsolatainak megtartásához. E jog megvalósulása érdekében az iskola köteles nyilvántartásaiban és okmányaiban a diák valóságnak megfelelő személyazonossági adatait feltüntetni. Ezen adatok köre nem terjedhet túl a diák személyének azonosításához és az intézmény működtetéséhez szükséges és elégséges, valamint jogszabályban vagy az intézmény 6. cikk szerinti szabályaiban meghatározott adatok körén még akkor sem, ha diák ezen adatok szolgáltatását önként vállalja. Az adatok tartalmát illető kétség esetén vagy a diák különleges méltánylást érdemlő helyzetében a diák által megadott adatokat kell az iskolai ügyvitelben használni.
16. cikk
A diák megismerhet minden információt, eszmét, nézetet, gondolatot és véleményt. A diák terjeszthet minden információt, eszmét, nézetet, gondolatot és véleményt, amelynek tartalma vagy megjelenési formája az Alkotmányt, mások jogait és jó hírnevét, az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügy fenntartását vagy a közerkölcsöt nem sérti vagy veszélyezteti. Az intézmény a diák véleménynyilvánítási jogát ezekben az esetekben csak jogszabályban megállapított korlátozásnak vetheti alá. A diák nem kötelezhető vagy kényszeríthető arra, hogy bármely világnézet mellett tevőlegesen vagy hallgatólagosan elkötelezze magát, azt hirdesse, képviselje vagy szolgálja. Úgyszintén nem érheti a diákot hátrány amiatt, hogy valamely világnézetet magáénak vall. A diákot az intézmény nem kötelezheti vagy kényszerítheti világnézetének megvallására vagy megtagadására, az intézmény nem tarthat nyilván a diákról olyan adatot, amely világnézetére utal vagy amelyből világnézetére következtetni lehet.
16/A cikk
A diáknak joga van az intézményről, annak életéről, eseményeiről, viszonyairól tájékoztatást adni, véleményt nyilvánítani bárkinek, ha ezzel nem sérti mások jogait, jó hírnevét, illetve nem veszélyezteti az állam biztonságát, a közrendet, a közegészségügy fenntartását vagy a közerkölcsöt. Emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
16/B cikk
A diáknak joga van az intézményben diákmédia (diáklap, diákrádió, diákfal, diák-televízió, számítógépes diákújság stb.) alapítására és szerkesztésében, működtetésében való részvételre.
16/C cikk
Az intézmény 6. cikk szerinti intézményi szabályban meghatározott módon köteles támogatni az intézményi diákönkormányzat által alapított vagy szerkesztett diákmédia működését. Ha az intézményben intézményi média működik, abban igény szerint külön diákrovatot (szekciót, sávot, időt, mellékletet, mutációt stb.) kell biztosítani.
16/D cikk
A diákmédia útján közölt vélemények és alkotások közléséről kizárólag az érintett diákok által megbízott felelős szerkesztő dönthet. A diákmédiában közöltek miatt a szerző vagy a szerkesztő csak akkor vonható felelősségre, ha jogszabálysértést valósított meg.
17. cikk
A diák vallásoktatásban és vallási hitéletben történő részvételének kérdéseiben önállóan dönt. Ehhez joga van szüleitől, hozzátartozóitól vagy törvényes képviselőjétől a neki megfelelő segítséget igénybe vennie.
18. cikk
A diák személyiségi jogaihoz tartozik, hogy öltözködése, hajviselete, külső megjelenése csak olyan mértékben korlátozható, amennyire az jogszabályba vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokba ütközik. A diákot ízlésbeli megfontolások miatt nem érheti hátrány, korlátozás vagy megkülönböztetés.
19. cikk
A diák becsületét, jó hírnevét sérti minden olyan eljárás, minősítés, értékelés, nyilvános kijelentés, amely tulajdonságainak, testi, szellemi és jellembeli adottságainak, családi és társadalmi környezetének tőle függetlenül fennálló helyzete, létező jelenségei és megnyilvánulásai okán személyére vonatkozóan megbélyegző, gúnyolódó vagy csúfolódó, sértő, megalázó tartalmú.
20. cikk
A diákok egymás közötti és másokkal folytatott beszélgetésének, levelezésének, magántitkainak kifürkészése és tartalmának önkényes feltárása a diák személyiségi jogainak sérelmét valósítja meg. Abban az esetben, ha a beszélgetés, levelezés jogszabályba vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokba ütközik, az intézmény megtehet minden jogszerű intézkedést az oktatás rendjének fenntartása érdekében és az elkövetett fegyelmezetlenséggel arányos magatartási minősítéssel sújthatja a diákot, de semmilyen körülmények között nem tárhatja fel és nem hozhatja nyilvánosságra a diák magántitkait.
21. cikk
A diák érzelmeit és személyes kapcsolatait tiszteletben kell tartani. A diák az intézményben érzelmeit és személyes kapcsolatait oly módon fejezheti ki, hogy az ne ütközzék a közerkölcsbe, és ne sértse a jó ízlést - különös tekintettel a fiatalabb diákok érzelmi, etikai fejlődésének védelmére. A diák személyhez fűződő jogait sérti minden olyan megkülönböztetés, hátrány, korlátozás, tiltás, megbélyegzés, elítélő értékelés, gúnyolódás és csúfolódás, amely személyes kapcsolatai, érzelmi, szerelmi vagy nemi viszonya miatt éri. Nem valósítja meg a diák személyhez fűződő jogainak sérelmét az intézmény részéről az olyan intézkedés, amelynek célja a diákra irányuló vagy a diák által megvalósított, törvényt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt sértő tevékenység megakadályozása és megszüntetése.
22. cikk
A diákot sem egy másik diák, sem a pedagógus, sem az intézmény más dolgozója vagy a 4. cikk szerinti intézményben tartózkodó más személy nem bántalmazhatja, testi fenyítést vele szemben nem alkalmazhat; a diák fizikai vagy lelki erőszakkal és durva bánásmóddal, fenyegetéssel vagy megfélemlítéssel nem kényszeríthető meghatározott magatartásra, szabadsága semmilyen tekintetben nem korlátozható.
Az intézményben a fegyelmezés és az általánosan elfogadott együttélési normák megtartásának, illetve megtartatásának eszközei - a természetes pedagógusi és diáktársi tekintélyen túl - jogszabályban és a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott eljárások és módszerek lehetnek. Ezen eljárások és módszerek szabályozásakor biztosítani kell a diák jogorvoslathoz való jogát.
23. cikk
A diák nem fosztható meg önkényesen a birtokában lévő dolgoktól. A jogszabályban tiltott eszközök és anyagok birtoklásának megszüntetése, valamint az iskola belső rendjének fenntartása érdekében a diákot ezektől csak megindokolva lehet megfosztani. A birtoklás megszüntetése, illetve ideiglenes megszüntetése mellett a szükséges hatósági bejelentést meg kell tenni, vagy a magatartást minősítő, illetve fegyelmi eljárást meg kell kezdeni. A jogszabályban tiltott eszközt vagy anyagot haladéktalanul át kell adni az illetékes hatóságnak. A jogszabály által nem tiltott dolgot legkésőbb a tanítási nap végén a diáknak vissza kell adni.
24. cikk
A diáknak joga van ahhoz, hogy lakásába akarata ellenére, jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt sértve más ne lépjen és ne tekintsen be, személyes tárgyaihoz más személy csak hozzájárulásával férhessen hozzá, a lakásban folytatott magánéletérő1 akarata ellenére másnak ne legyen tudomása. Ebbö1 a szempontból lakásnak minősül a kollégiumban, diákotthonban a diák szobája, személyes tárgyaknak minősülnek a diák ott elhelyezett ingóságai, valamint az intézményben a diáknak névre szólóan biztosított tárlóhelyek tartalma.
25. cikk
A diák nem tehető felelőssé olyan cselekményért vagy kárért, amelyet nem ő követett el vagy nem ő okozott.
Nem lehet felelősségre vonást alkalmazni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején nem sértett jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt. Nem lehet a cselekmény vagy a mulasztás elkövetése idején alkalmazhatónál súlyosabb felelősségre vonást alkalmazni. Közösség kollektív felelősségre vonása tilos. A diák felelősségre vonása nem irányulhat a diákjogok csorbítására vagy érvényesülésük felfüggesztésére, és nem érintheti a diák tanulmányi minősítését.
26. cikk
A diákot munkavégzésre kötelezni csak a tanulmányokhoz közvetlenül kapcsoló dó esetekben, a munka- és egészségvédelmi előírások megtartásával szabad. A diáknak joga, hogy saját döntése alapján önkéntes munkát végezzen - a gyermekmunkára irányadó jogszabályi kereteken belül - az intézményben, valamint az intézményben működő vagy azzal szerződéses kapcsolatban álló gazdálkodó vagy társadalmi szervezetben, alapítványban. A tanulmányokhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzésre csak a diákkal történő megállapodás alapján kerülhet sor.
27. cikk
A diáknak joga van az őt érintő ügyekben, intézményi eljárásokban arra, hogy meghallgassák, véleményét és kérését előadhassa, minden őt érintő döntés és mulasztás ellen jogorvoslatot vegyen igénybe. Ez történhet személyesen, meghatalmazott útján vagy írásbeli beadvány formájában.
28. cikk
A diák bármely őt érdeklő témakörben - beleértve az intézmény működésével és belső életével kapcsolatos kérdéseket is - szabadon tehet fel kérdést, nyilváníthat véleményt, tehet javaslatot. Emiatt a diákot hátrányos megkülönböztetés vagy konkrét joghátrány nem érheti. A kérdés, javaslat, vélemény tartalma és formája nem sértheti mások jogait, becsületét és jó hírnevét. A diákot érintő kérdésben megilleti őt az érdemi válasz. Kérdésének feltételekor, véleményének kinyilvánításakor, javaslatának közlésekor a diák gyakorolhatja gyülekezési jogát.
29. cikk
Az intézmény köteles figyelembe venni a diáknak magának, hozzátartozójának, családjának, törvényes képviselőjének, gyámjának és diákképviselőjének a diák magatartásával, tanulmányaival és nevelésével kapcsolatos észrevételeit.
30. cikk
A diákot valamely tantárgyból elért tanulmányi eredménye, általában vett tanul mányi előmenetele vagy magatartási minősítése miatt nem érheti hátrányos meg különböztetés az intézmény közéleti fórumain és közösségeiben. A diák egyik tantárgyból elért tanulmányi eredménye nem befolyásolhatja a diák másik tantárgyban nyújtott teljesítményének értékelését, valamint magatartásának minősítését. Tantárgyi osztályozáskor a hiányzás és a magatartás nem vehető figyelembe. A lemaradás behozatalának rendjét a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban kell megállapítani.
31. cikk
A diáknak joga van arra, hogy az intézményben indult bármilyen intézményi vagy közigazgatási eljárásban történő meghallgatásán - kérésére - törvényes képviselője, bármely hozzátartozója, diákképviselője vagy más meghatalmazottja jelen legyen és képviseletében eljárjon.
32. cikk
A diákot nem érheti hátrány vagy hátrányos megkülönböztetés a közéletben végzett tevékenysége és nyilvános szereplése miatt.
33. cikk
A diák az intézményben szabadon alakíthat és működtethet olyan szervezetet (egyesületet, egyletet, kört, társaságot, klubot vagy bármilyen más elnevezésű szerveződést, társulást), s vehet részt ennek irányításában és tevékenységében, amelynek létrehozása és működése nem ütközik jogszabályba. A diák nem korlátozható abban, hogy az intézményben ezekről információkat terjesszen.
34. cikk
A diáknak tanulmányi eredményétől és magatartási minősítésétől függetlenül joga, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, aktívan részt vegyen a diákélet megszervezésében, irányításában, működtetésében és nyilvánosságának megteremtésében. E jogok gyakorlása során mások jogait és jó hírnevét tiszteletben kell tartani.
35. cikk
A diáknak joga van a neki megfelelő tanuláshoz. E jog időlegesen sem korlátozható, különösen fegyelmi vagy fegyelmező intézkedésként nem. Ha a diák magatartása más diákok tanulási jogának gyakorlását sérti vagy veszélyezteti, az intézmény 6. cikk szerinti szabályok alapján köteles biztosítani a többi diák tanuláshoz való jogának érvényesülését.
35/A cikk
Az oktatás tekintetében az intézmény köteles érvényesíteni a Gyermek Jogairól Szóló Egyezmény 29. cikkének 1. pontjában meghatározott tartalmi követelményeket:
"1. Az Egyezményben részes államok megegyeznek abban, hogy a gyermek oktatásának a következő célokra kell irányulnia:
a) elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését;
b) a gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását;
c) a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet;
d) fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget;
e) a gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet."
36. cikk
A diáknak tankötelezettsége teljesítéséig joga van az ingyenes oktatáshoz; ezt az intézmény fenntartója akként köteles biztosítani, hogy a diák jogszabály vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályok alapján kötelezően meghatározott tevékenység megvalósítása, az intézmény követelményrendszerének teljesítése érdekében kötelezően előírt eszközökhöz, felszerelésekhez, ruházathoz, szolgáltatásokhoz ingyen jusson hozzá.
37. cikk
A diák joga, hogy részletesen megismerje a reá vonatkozó jogszabályokat, a 6. cikk szerinti intézményi szabályokat, az intézmény pedagógiai programját, tan tervét, követelményeit, s ezek megértése érdekében kérdésére értelmező választ kapjon.
38. cikk
A diáknak joga van az intézményben képességeit és tudását tükröző teljesítménye szerinti előmenetelt elérni, s a képességei, tudása szerinti minősítésnek megfelelő továbbtanulást és életpályát választani. Semmilyen beavatkozás, korlátozás nem sértheti a diák esélyegyenlőséghez, pályaválasztáshoz fűződő jogait.
38/A cikk
A diáknak joga van párhuzamosan több iskolába járni, több szakképesítést szerezni, ha eközben nem sért jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályt. Az intézmény köteles elősegíteni a diák pályaválasztási és iskolaválasztási jogának ekképpen történő érvényesülését.
39. cikk
A pedagógus diákról alkotott minősítése (osztályzat, vizsgajegy, szöveges értéke lés, egyéb minősítés) ellen a diáknak akkor van jogorvoslati joga, ha a minősítés a diák tudomására juttatott és az intézményben nyilvánosságra hozott, a diák szülője, gyámja vagy törvényes képviselője számára hozzáférhető követelményektől eltérően történik vagy jogszabályba, illetve a 6. cikk szerinti intézményi szabályokba ütközik.
40. cikk
A diáknak joga van - bármely okból - az intézménytől független értékelési eljárásban számot adni tudásáról. A jogszabálynak megfelelő független értékelési eljárás eredménye kötelező érvényű. E döntése miatt a diákot az intézményben hátrány nem érheti.
41. cikk
A diáknak joga, hogy tudását és tanulmányi előmenetelét saját döntése alapján - a kötelező ellenőrzési módszereken túlmenően - olyan beszámolási módszerrel, technikával és módon is bizonyítsa, amely tulajdonságainak, adottságainak, képességeinek, bármely okból történő hátrányos megkülönböztetése megszüntetésének, fogyatékossága kiküszöbölésének leginkább megfelel.
42. cikk
A diáknak joga van részt venni a diákok számára szervezett rendezvényeken. Részvétele miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A diákot az intézmény által szervezett rendezvényeken való részvételtől kizárólag jogszabályban vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályban meghatározott esetben és módon lehet eltiltani; tanulmányi eredménye miatt ekként sem.
43. cikk
A diák joga az intézmény rendelkezési körébe tartozó létesítmények, berendezések, felszerelések és szolgáltatások 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meg határozott használata. Ezt nem szabad tanulmányi eredménytő1 vagy magatartási minősítéstől függővé tenni.
A diákok kollektív jogai
44. cikk
A diákok kollektív jogainak forrása a diák önszerveződéshez, önkormányzáshoz és érdekképviselethez való joga.
45. cikk
A diákok minden csoportja lehet kollektív diákjogok alanya, ha jogszabályban vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelő módon megalakulását és működését bejelentette.
46. cikk
A diákoknak joguk van arra, hogy közösségként gyakoroljanak minden olyan diákjogot, amely természeténél fogva nem csak a diákra, mint egyénre értelmezhető, így közösségként lépjenek fel az egyéni diákjogok sérelme esetén is.
47. cikk
Minden diákcsoportnak joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a diákcsoportok - jogszabály keretei között - szabadon határozzák meg működési rendjüket, érdekképviseleti rendszerüket, szabadon biztosítják saját fejlődésüket.
48. cikk
Az intézményi diákönkormányzat szervei az intézményi közügyekben demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezik és megvalósítják a diákok közakaratát. A 45. cikkben meghatározott módon bejelentkezett diákcsoport kollektív joga, hogy a csoport vagy bármely tagja érdekében
a) jogszabályban meghatározott formában és jogkörben az intézményi szabályok meghatározásában részt vegyen;
b) kérdést tegyen fel és arra érdemi választ kapjon;
c) az intézmény közéleti és a nyilvánosság fórumain véleményt nyilvánítson, ja vaslatot tegyen és állásfoglalást kérjen;
d) az intézményben zajló valamely eljárásban a tag mellett részt vegyen és véleményét kifejtse;
e) a diákjogok érvényesítése érdekében a nyilvánossághoz forduljon.
49. cikk
A kollektív diákjogok gyakorlása során a diákoknak joguk van szószólóik és diákképviselőik kizárólag saját elhatározáson alapuló megválasztására, álláspontjuknak mindenféle fenyegetettségtől mentes kialakítására és kinyilvánítására.
50. cikk
Az intézményi diákönkormányzatok szerveit feladataik ellátása érdekében megilleti az intézmény támogatása, különös tekintettel a költségvetési támogatásra, helyiség térítésmentes használatára.
A diákjogok érvényesítésének eszközei és eljárásai
51. cikk
A diáknak egyéni és kollektív jogai érvényesítése érdekében joga van igénybe venni
a) jogszabályban vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokban meghatározott, az intézményen belüli, illetve az intézmény fenntartójához telepített valamennyi jogorvoslati eljárást, a nyilvánosságot;
b) a nyilvánosságot, valamint az egyesülés és békés gyülekezés jogának gyakorlását, a hatóság, a bíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa előtti eljárást;
c) az a) és b) pontban meghatározott eljárásban sikertelen jogérvényesítés esetén a nemzetközi szerződésekben meghatározott jogorvoslatot.
A diáknak az a)-c) pontokban meghatározottak mellett is joga a neki megfelelő panaszkezelő és jogorvoslati eljárást (módszert, fórumot, lehetőséget, technikát stb.) igénybe venni, ha ez nem sért jogszabályt vagy a 6. cikk szerinti intézményi szabályokat.
52. cikk
A diák meghatalmazhat egyéni és kollektív jogai érvényesítésére általa választott természetes és jogi személyt, más szervezetet.
A diákjogok sérelmének megelőzése és a diákjogok sérelmének orvoslása
53. cikk
A diákokkal kapcsolatos tevékenység köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a diák egyéni és kollektív jogainak megsértésének lehetőségét jogszabály, jogszabálynak nem minősülő egyéb szabályozás, valamint a 6. cikk szerinti intézményi szabályok semmilyen körülmények között se írják vagy idézzék elő, engedjék meg, illetve tűrjék el. Ennek érdekében meg kell tenni minden szükséges és lehetséges lépést a diák egyéni és kollektív jogainak a közvélemény előtt való legszélesebb körű megismertetésére, a diák egyéni és kollektív jogain esett sérelmek és ezek orvoslásának megismertetésére.
54. cikk
Mindenkinek joga, hogy amennyiben bárki a Diákjogi Charta előírásait megszegi vagy érvényesítésük tekintetében mulasztást követ el, az előírás megszegése vagy a mulasztás és annak következményei megszüntetése érdekében fellépjen. A Diákjogi Charta érvényesülése érdekében fellépőt nem érheti semmiféle hátrány.
II. rész
A Diákjogi Charta érvényesülése
55. cikk
Jogosult bármely természetes és jogi személy, más szervezet, közösség, hogy a Diákjogi Chartához csatlakozzék akként, hogy előírásainak írásos nyilatkozat alapján egészben vagy fenntartással aláveti magát. A csatlakozással a nyilatkozat tevő a Diákjogi Charta általa fenntartás nélkül vállalt előírásainak megtartására és minden általa lehetségesnek tartott lépés megtételére vállal erkölcsi kötelezettséget.
56. cikk
A Diákjogi Chartához csatlakozó írásban nyilatkozhat, hogy a Diákjogi Charta I. része mely cikkének és miért nem veti alá magát (fenntartással él).
57. cikk
A csatlakozás, illetve a fenntartás írásban tett nyilatkozattal felmondható, illetve módosítható vagy visszavonható. A felmondási nyilatkozat kézhezvételét igazolni kell.
58. cikk
A csatlakozásról, a fenntartásról és a felmondásról szóló nyilatkozatot, valamint a módosító indítványt a Diákjogi Charta Fórumának kell eljuttatni.
59. cikk
A Diákjogi Charta Fóruma
a) évente legalább egyszer nyilvánosságra hozza a Diákjogi Chartához csatlakozottak listáját;
b) elősegíti, hogy a csatlakozók megtartsák a Diákjogi Charta előírásait;
c) gondoskodik arról, hogy minden hozzá forduló diák, közösség illetve annak képviselője akár a Diákjogi Charta értelmezéséhez, akár jogorvoslat érdekében való eljárásához érdemi segítséget kapjon;
d) először 1995. évi december hó 31. napjáig, majd szükség szerint jelentésben hozza nyilvánosságra a Diákjogi Charta érvényesülésének helyzetét különös tekintettel a jogalkotás, a jogalkalmazás, az intézményi szabályok 6. cikk szerinti megállapítása és az intézményi működés területén;
e) a Diákjogi Charta előírásainak keretei között meghatározza működési rendjét.
60. cikk
A Diákjogi Chartához csatlakozók között a Diákjogi Charta értelmezése vagy alkalmazása tekintetében felmerülő minden olyan vitás ügyet, amely tárgyalás útján nem rendeződik vagy nem rendezhető, a vitában érdekelt felek kérésére jószolgálat vagy döntés végett a Diákjogi Charta Fóruma elé lehet terjeszteni. Ezen eljárás során a vitában álló felek alávetik magukat a Diákjogi Charta Fóruma döntésének.
61. cikk
A Diákjogi Charta Fórumának tagja az a Diákjogi Chartához csatlakozott természetes személy, aki vállalási nyilatkozatot tesz arról, hogy a Diákjogi Charta Fórumának az 59. cikkben meghatározott tevékenységében részt kíván venni.
62. cikk
A Diákjogi Charta Fóruma évenként rendes, a csatlakozók egyötödének indítványára bármikor rendkívüli diákjogi felülvizsgálati konferenciára hívja össze mind azokat, illetve mindazoknak a képviselőjét, akik a Diákjogi Chartához csatlakoztak. A diákjogi felülvizsgálati konferencia időpontjáról szóló értesítést, valamint a Diákjogi Charta módosítására vonatkozó javaslatokat a csatlakozóknak a diákjogi felülvizsgálati konferencia előtt legalább 15 nappal kézhez kell kapniuk. Amennyiben ez megtörténik, a diákjogi felülvizsgálati konferencia a megjelent csatlakozottak létszámára való tekintet nélkül módosíthatja a Diákjogi Charta előírásait. A felülvizsgálati konferencia ügyrendjét maga állapítja meg.
63. cikk
A Diákjogi Charta nem módosítható úgy, hogy a módosítás a Diákjogi Charta I. részében foglalt jogok terjedelmét és tartalmát szűkítse vagy bármely megfogalmazott jogot megszüntessen. Ez a cikk nem módosítható.
64. cikk
A Diákjogi Charta módosítása után valamennyi addig tett csatlakozási és fenntartási nyilatkozat hatályban marad, hacsak bármely csatlakozott a módosítás közlésétől számított 15 napon belül ezzel ellentétes nyilatkozatot nem tesz.
65. cikk
A Diákjogi Charta megszűnik akkor, amikor I. része előírásai mindegyikének szó szerinti vagy csorbítatlan tartalmú, illetve azonos értelmű szövege jogszabály részét képezi. Ennek bekövetkeztét csak a diákjogi felülvizsgálati konferencia állapíthatja meg.
66. cikk
A Diákjogi Charta eredeti példányának másolatát minden csatlakozónak meg kell kapnia. A Diákjogi Charta szövegét először az 1994. évi december hó 16. és 18. napja között megtartott diákjogi konferencia zárónapján benyújtott csatlakozási nyilatkozatokkal hitelesítik. A Diákjogi Charta eredeti példányát és a hitelesítők csatlakozási nyilatkozatát a Diákjogi Charta Fóruma a Magyar Országos Levéltárban helyezi letétbe. A Diákjogi Charta Fóruma az eredeti példány másolatát a Magyar Köztársaság elnökének, a Magyar Köztársaság Országgyűlése elnökének és a Magyar Köztársaság miniszterelnökének, szövegének angol nyelvű fordítását az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, az Emberi Jogok Bizottságának és a Gyermek Jogai Bizottságának megküldi. Ugyanígy kell eljárni a Diákjogi Charta módosítása esetén is.
Kelt Budapesten, 1994. évi december hó 18. napján
Módosításra került
- először Budapesten, 1995. évi december hó 17. napján,
- másodszor Budapesten, 1996. évi december hó 15. napján.