Az afrikai elefánt a legnagyobb és legerősebb szárazföldi emlősállat. Az ormányosok rendjébe, ezen belül az elefántfélék családjába tartozik. Rokon faj az indiai elefánt, amely valamivel kisebb afrikai rokonainál. Az elefánt különleges ismertetőjegyei közé tartozik például az ormány, melyet lélegzésre, szaglásra, ivásra, élelemgyűjtésre is használ; a nagy fülei, melyek legyezőként funkcionálnak; illetve az agyarai, melyek meghosszabbodott metszőfogak, és egész élete során utánanőnek. 
A tehenek és borjak családi kötelékben élnek, a bikák viszont egyedül. A csordák nem távolodnak el túl messzire a víztől, mert nem csak inni szeretnek nagyon, hanem fürödni is. Fürdés után testüket száraz földdel hintik be, ez a porréteg megvédi őket a rovarok támadásától. 
Az afrikai elefántot ma már a kihalás fenyegeti, ezért tilos rá vadászni. Agyara miatt viszont a vadorzók szinte mindenhol pusztítják, azonban a vadőrök legtöbbször tehetetlenek ellenük.
A jegesmedve
A félelmetesnek ható jegesmedve a kodiakmedve és a kamcsatkai medve után a harmadik legnagyobb szárazföldi ragadozó. Az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli részén él. Testfelépítése tökéletesen alkalmazkodott a jeges tundrán való élethez. Sajátos járása és talpszőrzete segítségével biztonságosan mozog. A jegesmedvék szervezete a fagyos környezethez idomult. Vastag fedő- és sűrű piheszőrökből álló bundájuk kirekeszti a hideget. További védőréteg a bőr alatti zsír. Ez a csípő és a hátsó láb tájékán akár 7-8 cm is lehet. Zsírjuk egyben úszóövként is szolgál, így könnyebben tudnak fennmaradni és haladni a vízben. A szőrzet zsírtartalma taszítja a vizet, megakadályozza bundájuk átnedvesedését. Fehér színük remekül álcázza őket a havas tájban. A jegesmedve még a talppárnák között is szőrös, ezért az elcsúszás veszélye nélkül közlekedik a jégen és a havon. Meglepően gyors futó, rövidtávon óránként több mint 30 kilométeres sebességgel képes szaladni. Fő táplálékuk a fóka. Nyár végén és ősz elején bálna- és rozmártetemek után kutatnak a partvidéken. A jegesmedve marmagassága 1,5 m, magassága felegyenesedett testhelyzetben 2,4-3,3 m. Hosszuk akár 2,5 m is lehet, a hímek testtömege 400-600 kg, a nőstényeké pedig 300-400 kg. Tavasszal párzanak, és a kölykök november-december körül jönnek a világra. Ekkor csupán 450-900 gramm súlyúak. Az újszülött bocsokat ritka, rövid, sárgásfehér szőr borítja, szemük és fülük csukva van. 1 hónapos korukig járni sem tudnak. A hallásuk körülbelül tízhetes korukra alakul ki teljesen, a szemük a negyedik-ötödik héten nyílik ki.Gondoltad volna?
Az anyának és kölykeinek állandó vándorlás az élete. Kilométereken át barangolnak, felfalnak minden ehetőt, rossz idő esetén alkalmi fedezékben húzódnak meg. Észak-Kanadában a medvék vándorlási útvonala településeket is érint. Ha emiatt valamelyik állat veszélyessé válik, befogják és máshová szállítják.
Stégermájer Gyöngyi
A császárpingvin
A 16 pingvinfaj közül a császárpingvin a legnagyobb. A többiekhez hasonlóan röpképtelen, viszont szárnyaival evezve kitűnően úszik. A világ legbarátságtalanabb táján, a Déli-sarkvidék parti jegén él, kibírja a -20 fokos hideget és a hurrikán erejű szeleket is. A császárpingvin kiválóan alkalmazkodott ehhez a környezethez. A test melegen tartása a legfontosabb, ezért a pingvin vastag tollruhája négyzetcentiméterenként tucatnyi tollból tevődik össze. Testformája is a meleg megtartását szolgálja, mivel testtömegéhez képest csekély a testfelülete. Testében a hőszigetelő zsírréteg egyben hasznos energiaforrás is. Mindezeken túl a pingvin orrjárataiban még egy hőcserélő rendszer is van, és ez segíti abban, hogy kilégzéskor a lehető legkevesebb hő hagyja el a testét. Úszóhártyái és lábai is úgy nőttek, hogy rajtuk keresztül a lehető legkevesebb hőt veszítse el a madár. A melegen tartáshoz az is hozzájárul, hogy a császárpingvinek szorosan egymáshoz simuló csoportokat alkotnak. Az Antarktiszon több mint 300 000 császárpingvin él. Kevés állattól kell tartania, legfőbb ellensége az oroszlánfóka és a gyilkos bálna. Fő táplálékai a halak, rákok és tintahalak. Testméreteiket tekintve hossza 112 cm, testtömege 20-40 kg. Élettartamuk kb. 20 év. Legközelebbi rokona a királypingvin, amely nagyon hasonlít hozzá, de kisebb termetű. A párzási időszak kb. április-májusra tehető, ekkor a tojó egyetlen tojást rak, melyből 64 nap múlva kel ki a fióka. Közülük azonban csak minden ötödik éri meg az egyéves kort. 
Gondoltad volna?
Bár ma több mint 150 000 párról tudunk, a sarki tengerek további szennyeződése veszélyezteti életbenmaradásukat.
Stégermájer Gyöngyi